A versről

Lehet azt mondani a versekről,
hogy nem szeretem őket,
mert nehezen érthetők,
és mi fő, olvasni kell,
összerakni a betűket szavakká,
a szavakat szókapcsolatokká,
a szókapcsolatokat mondatokká,
azután megérteni mindennek a jelentését.
És bár már ez is kemény munka,
még mindig nem jutottunk el az út végére,
hiszen a mondatok nem mindig azt jelentik,
amit szavaik jelentenek,
a sorok furcsán el vannak tördelve,
nem érnek ki a lap széléig,
és amikor megmagyarázza valaki,
mit is jelent az, amit az imént olvastunk,
csak állunk hülyén, mert nem értjük,
hogyan is jelenthetne a ló életet,
a fal az élet végét,
és a levegő a szerelmet magát?

Lehet azt mondani a versekről,
hogy nem szeretem őket,
mert nem értem őket,
de tudomásul kell venni,
hogy akkor az életet nem érted.
Persze, a költő sem érti az életet
- tudod, a költő az a személy,
aki a versnek nevezett izét írta -,
és éppen azért írta a verset,
mert azzal, hogy leírta,
szeretné jobban megérteni azt,
amit éppen leírt.
Persze az is lehet,
hogy nem megérteni szeretné
- bár szerintem azt mindig -,
hanem azt gondolja, hogy érti
(sokszor kiderül későbbi verseiből,
hogy érti a fenét!),
és éppen téged is szeretne megtanítani rá,
hogyan is kell (szerinte)
érteni ezt vagy azt az "egészet".

Nem, a költő (tudod: az, aki verset ír),
nem mindentudó,
bár jó lenne, ha az lenne
hiszen akkor minden benne lenne a verseiben,
amit tudni és érezni kell
a világgal kapcsolatban,
de igazából ez nem lenne jó
sem neked (aki olvasod -
vagy csak szeretné, hogy olvasd - verseit),
sem neki magának,
hiszen nem tudna verset írni.

Tudod, a versírás valami olyasmi,
(egymás között vagyunk, és felnőttek),
mint amikor már igen régen szeretkezett az ember,
és nagyon hiányzik,
aztán egyszer csak megvan a vers.
Egy darabig - mint a szeretkezés után -
elég, de aztán megint nő a hiány,
és jön az újabb vers.
Ha jön.
Ha nem jön, az már - az átmeneti
vagy végleges - klimax.

Ezért jó, ha kitolja az ember
a versírást minél továbbra.
Valami hasonló a vers olvasás is:
ha ráérzel arra, hogy miért okozott örömet
a költőnek a vers megírása,
már majdnem te is benne vagy a szeretkezésben.
Ráadásul ez is következményekkel jár
- nincs ellene védekezés, mint a másik esetben:
ha verset olvasol, előbb-utóbb érteni fogod a verset.
Sőt - mint a szeretkezésben - egyre jobb leszel
a megértésükben.
Olyasmiket is fölfedezel,
amiket nem is gondoltál volna,
hogy valaha is örömet okozhatnak neked.

Minél több verset kívánok mindenkinek.