Fölment innen az égbe,
felhő szélén kalimpál,
a Földet nézi, szép-e.
Égi mezőkön elheverész,
fütyörészget önfeledetten.
Nem kell már az a tenger ész,
ott, hol a szív sem rebben.
Rég nem él már Senki Pál,
kialudt a parázs a pipában.
Égi utakon félre nem áll,
hogy senki se tapossa sárba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.