az égen fenn meg ragyogó csillagok.
Mit érdekel, sorsom nyakamba mit varr?
Holnap elmegyek, de ma még itt vagyok.
De mit tegyek a halálig a kínnal?
A lélek érez, az elme meg dadog,
oxigénért tátog a parton, mint hal,
amit kap helyette: birtokos ragok.
És beragad, bár szárnyalna a lélek;
az ember-állat így eszmél magára.
Erét, elméjét átjárja a méreg,
ember-voltának iszonyú az ára.
Majd rádöbben, hogy folyton minden megcsal:
kenyérszelet vaj ízű margarinnal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.