Gyűjteni szavakat tarka csokorba,
ékítsék kicsinyt majd virágos versem,
ne szóljon benne sor harsan, és nyersen
se közölje, hogy miért is mogorva
néha az ember, ki máskor bomolva
kerget szépet, hogy ráharapva hersen,
mint ízes almán, hogy leve kifreccsen,
amíg nem tört bele, elméje foga.
Csokorba gyűjteni ízes szavakat,
mint lapcsánka, strigula, kurvapecér,
lenyelni büfögött gyomorsavakat
egy versben, fontoljuk meg, mennyit is ér?
Mi haszna, hogyha a vers szépen szól,
és semmit se kérdez, és nem válaszol?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.