2020. május 10., vasárnap

Vak Hold

Vak hold
fénylik
sötét egeken,
langy esővel ér el
a szerelem.
Elvakít
a csendje.
Átfon az áhítat.
Fonatában a vágy
mindent átitat.

Túlparton a kedves.
Tükrözi őt a víz.
Haja csapzott, nedves,
csókja volt málnaíz.
Sötétlik mögötte
az ég,
csak csillag ragyog.
Tükör feszült közénk
e parton
magam vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.