2020. november 12., csütörtök

Charles Wright: Kegyelem II.

 Igazság, hogy a fiatalság törekvései szenes csíkokká égnek az évekkel.

Ma este csak az emlékek a társaim, meg a kegyelem.

Milyen szép lenne, ha túlélhetnének minket.

                        De nem tudnak. Vagy nem fognak.

Nincsen számunkra vénasszonyok nyara. Durvul, és sötétedik,

a napnyugta teliholdat húz az égre hosszú ujjaival.

Jobb is így.

        A kegyelemből kimaradtak tiszták, mint ahogyan azok is, 

akikre nem emlékeznek.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.