Meglátni az öregasszonyban a fiatalt,
a hajlott vénben a délceg férfit.
A bukásban a fényes diadalt,
a hétköznapok szürkeségében az égit.
Smaragdot sörösüveg-szilánkban,
ahogy a hátsó udvarban csillan rajta fény.
Téli földet nézni, siváran,
de a barázdákban már ott a remény.
Meglátni az időt, ahogyan morzsol,
a rozsdát, amint eszi a vasat.
Látni, lesz gyerek, aki térdet horzsol,
és lesz kabát, ami tovább hasad.
Egy újabb mesterdarab! Ilyen szépen leírni valamit...
VálaszTörlésEngem mindig feldobnak ezek a versek...
Üdv a csendes morzsolódásból...
Köszönöm a visszajelzést. Remélem, jól vagytok, elkerül a járvány.
VálaszTörlés