Mint többször exponált kép,
Duchamp nője mégis szép.
Bár olyan mint egy robot,
amint lépcsőn ballagott:
kicsit merev, szögletes,
nincs benne semmi nemes.
Mint lécből szegelt szobor.
Az egész mégsem komor.
Náci vagy bolsevik hős,
ha férjezett, vagy ha nős,
is mind ilyen szögletes.
A leszállás végleges?
És jó sokan van a nő
(a tömegben az erő?).
Mint emlékmű-oszlopok
a téren. (Innen lopok?)
Befagyott a pillanat,
majd rárakott még sokat.
Minden fázist egyben lát
(a nő fönt hagyta a ruhát).
Mint egy film: áll, úgy mozog,
vagy ha sztroboszkópozok:
csak a mozgás az idő.
Lépcsőn jön le az a nő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.