József Attila)
Halott tetem vagyok, sok, sok éve már.
Szívem motorja is csak rugóra jár.
Ketyegve méri ki addig a perceket,
Míg meg nem érkezik, ki végre eltemet.
Éltem én is egykor, akár a többiek:
Hittem és reméltem, szerettem. Minek?
Naponta végigjárom megszokott köröm,
Létemből kiveszett már minden öröm.
Lelkem koporsója dögletes bűzt áraszt:
Nem várok a lányra, ki csókjával feltámaszt.
A forró napsugár is szürke, és hideg,
A fagyos téli szél arcom nem csípi meg.
>>Télre már csak ősz jön, őszre meg a tél,
Annak, ki életet csak másnak remél.<<
Ugye ez nem az általános hangulatod?
VálaszTörlésMert, hogy nagyon, jó, de nagyon keményen depis.
Szerintem is.
VálaszTörlésBorúúúús, de nagyon. Ugye, ettől azért jobb a kedved?
VálaszTörlésAmúgy tetszik.
Ha erre azt mondom, hogy "de", akkor baj van. Ha meg azt modnom, hogy "nem", akkor meg felvetődik a kérés: miért szinte csak ilyet írok?
VálaszTörlésSzóval de. És nem.
A József Attila idézet egy táncszóra is rímel:
VálaszTörlésSzép a tavasz, szép a nyár,
Szép, aki előttem jár!
vagy:
...
Szép, aki párjával jár!
Mindkettő folytatódik még két soron.