A Nap felfénylik a dombok fölött.
De a völgy homályában már rémek
ólálkodnak lenn, a fák között.
Gyűjtsd magadba a napfény melegét!
Rakd el télre befőttnek, amíg lehet!
Hadd enyhülhessen tőle majd a lét,
amikor eljön egyszer zord teled.
2011. december 25., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Joe! Még nem búcsúzunk! Tetszik a versed!!
VálaszTörlésA napfény melege szívünkben van! :)))
VálaszTörlésSzépséges a versed!
De nem ám, mármint nem búcsúzunk. Én nem vok oda a karácsonyért, sok negatív élményem van, de próbálom feledni, ha másért nem, hogy békésen teljen a dolog. Már nincs messze az új év, ha lehetne, én az kérném tőled, ( tudod ilyenkor jönnek a fogadalmak, hogy nem cigizek, hogy időbe beérek a munkahelyre, stb), hogy neked egy tényleg vidám versekben gazdag éved legyen. Felejtsd a rosszat, a politikát, és legyen virágos, tavaszias, szeretetteljes...- Joe barátom!!! Tessék a sarkadra állni, és xard le a világ bajait, és a magadét is, ha teheted, írj vidámat.. Sajnos, és én mondom a rossz hírt, Balogh József, kollégád, aki költő tanár volt, és a Lord zenekarnak írta a szövegeit, e világi pályafutását befejezte. Talán fentről figyel bennünk, és Ő is úgy gondolja, ahogy szegény apám mondta: " ne vedd komolyan fiam, ezt a kurva életet".. 15 éve, hogy elment, és egyre többször eszembe jut ez a mondata, talán így könnyebb átvészelni mindent...
VálaszTörlésJoe!!! Süt a nap, talán még a pék is, és Hobó is megírta: "Amíg van kenyér, s disznó kövér, mond kit érdekel, hogy ki vagyok én..."
Hobo kérdésére a válasz: magamat. Ha ez nem igaz, akkor nincs értelme. Boldog Karácsonyt, és új évet!
VálaszTörlés