akinek a szívét medve
szaggatta már éjjelen!
Elmúlik a félelem.
Az olvassa versem este,
akinek gyarló a teste,
és testét a fájdalom
tépi minden hajnalon!
Az olvassa versem este,
akinek verembe esve
szívét karó járta át,
és nem látja már a mát!
Akkor olvasd versem estve,
ha világod tussal festve
szálkás, fekete-fehér!
Ha közelít már a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.