Azt írnám, hogy "nagyon fáj",
ha nem írták volna már.
Közben eszem mondja nekem,
búslakodni igen kár.
Én vagyok csak nagy szamár?
Azt mondanám, zokogok,
hogyha lenne erre ok.
Pedig, ha ok nélkül teszem,
könnyem, azt mondja az eszem,
jobb, ha befelé potyog.
Azt kérdezném, hogy van már,
ily gyorsan elmúlt a nyár?
Felhők közül ki se' látszott,
szívemmel még alig játszott
az a fényes napsugár.
Azt álmodnám, lehet még.
enyém lesz a messzeség,
valósággá válik álom,
túlnyúlik majd a halálon,
s nem lesz belőle elég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.