Irigyellek, Sándorom.
Verseid olvasva átoson
a félelem a szívemen:
rosszul élem az életem.
Nem irigylem tőled azt,
ami az égtől kapott malaszt,
és semmit sem irigyelhetek,
ami szebbé teszi az életemet.
irigységem nem támadó:
elolvad rögtön, mint a hó,
ha verseidet elolvasom.
Hát sok szép verset még, Sándorom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.