Akkor ír az ember verset,
ha szívében bánat termett.
Ha a ritmus csordogál,
a bánat mind messze száll.
Akkor ír az ember verset,
ha szívében öröm termett.
Rímben szórja szerte-szét,
elosztja az örömét.
S akkor ír az ember verset,
ha nem bírja el a terhet,
hogy elhervad a világ,
mert a férgek foga rág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.