Azt reméltem, hogy végére érek,
elsimulnak majd a kínjaim:
nem lesz többé, amitől majd féljek,
ha átkelek létem hídjain.
S nem múlnak a kínok.
Kitaposott úton járok egyre,
hasztalanul várok egy csodát.
Szakadékból tekintek föl hegyre,
s rettegem, hogy mi van odaát.
Már sírni se' bírok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.