Csak ami van

Negyven éve vágyódom utána,
bár sohasem láttam újra őt.
Lenne pénzünk húsra és ruhára,
s nem kapkodnám így a levegőt.

Sötét éjben fönn soha sem járnék,
ragyogóan sütne ránk a Nap.
Démonokra éjszaka sem várnék,
és nem lenne senki boldogabb.

Jól tudom én, hogy ez mind csak álom,
amiből egyszer felébredek,
s bár helyemet sehogy sem találom,
meglehet, hogy most is tévedek:
ami nem volt, hiába is vágyom,
csak ami van, abban élhetek.