2012. július 7., szombat

Összefolynak

Egyre jobban egybefolynak már a dolgok:
összeolvadnak a nők, kik fontosak nekem.
Végignézve perceken, hogy mikor voltam boldog,
arcuk most is ott lobog érző szívemen.

Kamaszkori szerelem és ifjú lángolás,
udvarlás a zenekar előtt.
Illatos levélre várni, úgy, mint soha mást,
boldogan bámulni egy felhőt.

Mára már az emlékek is halványabbá válnak.
Elmosódik sok-sok arc, ami kedves volt nekem.
Egyre többen lesznek, akik majd odaát várnak,
szívemben már csak hiányként ég a szerelem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.