Hideg szél fúj most a háztetők fölött,
múltad, jövőd mára ködbe öltözött,
de el nem veszi semmi azt az éjszakát.
Dalolt a vágy. Arca ott pihent a válladon,
és a Nap ragyogott sűrű éjjelen,
és te nem kérhetted meg, hogy élj velem,
ami volt, és jöhet még, azt is vállalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.