Itt-ott most még foltja fehérlik rajta a hónak,
cakkos szélű, olvad, megroggyant, ereszen lóg,
és az eresz már ismét vízzel telve egészen;
nagy patakokban csordul a hólé végig az úton.
Tegnap az enyhe karácsony után még kis havazás jött,
mára azonban a tél erejében nem marad élet.
Feltehetően meglesz ennek a böjtje tavasszal:
évek telnek el úgy, hogy a május új havazást hoz,
mintha a télnek még nem akarna a vége szakadni.
Úgy esik itt már vissza az élet folyton a télbe,
mint ahogyan létünk zsarnok veri vissza időben,
s én már nem hiszem azt, hogy várhatok új tavaszunkra:
nyár elmúlt, és lassan immár vége az ősznek,
tél közeleg majd, és nem megy már el soha többé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.