Dühöng a pumpa bent a mellkasomban,
és lassan már az őrületbe hajt,
hogy nem találom helyem otthonomban,
pedig kerültem mindig minden bajt.
Dühöng a szívem, annyi a gazember.
Nálunk a bűn már rutin-dolog.
A hazugság árad, mint a tenger,
és füstje száll, mert pokol-láng lobog.
Akit vezetni választott a népe,
szemen köpi mindet, és magát,
föl se néz az égre, hogy még kék-e,
ha megtagadja korábbi szavát.
Dühöng a szív, mert jórészt tehetetlen.
Annyi közöttünk az áruló:
a diktatúra újra temetetlen,
neki tapsol három millió.
Dühöng a szív, mert az agy már látja,
több nemzedéknyi lesz a kárhozat,
hiszen csak csupa gazember ártja
magát közügybe. Gonosz áthozat.
Dühöng a szív, mert immár otthonomban
a gaz hazugság üli ős torát.
Akármerre nézek is, csak ott van,
a Sátán egészségére issza borát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.