Már megint egy ívet húz a csónak,
délnek elfordulva száguld tova.
Neked marad az apostolok lova;
miért hiszel folyton a hazug szónak?
Hittünk vajon? Hisz-e a lány a bóknak,
amíg fut vele a herceg lova?
A végén, Isten tudja csak, hova
menjen, hogy fejét lehajtsa holnap.
Tudtad te jól ezt előre. Írva volt.
El is olvastuk talán mindannyian:
nem marad élő, ahol ennyi a holt.
Az ember csodálkozik, hogy' kivan
oly dolgokon, amik őt nem érintik.
Kuss! Pofádat befogd! - barátok intik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.