már egymáshoz, mint idegenek,
mentek el egymást kerülgetve, ha
az előszobában összetalálkoztak.
Ott lebegett fejük felett
az utolsó összeszikrázás
emléke, ami után mindketten jól
tudták, hogy ez volt az utolsó eset.
Már legszívesebben mindketten
csak egy alkalomra vártak, hogy gesztust
tegyenek a másiknak, hogy felőlem
véget vethetünk ennek az áldatlan
állapotnak, ha te is úgy gondolod,
de ez az alkalom nem jött el soha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.