Azt hittem, Charlie hangját fújta át a szél
a vízen a whiskyvel, meg jéggel, ami belefér;
a zikkurat árnyékában álltam az esti fényben,
és nem éreztem magam rosszul éppen,
adók és a dolgaim rendben,
hát nincsen tartanom mitől,
az élet akár szép is lehetne.
Egy dal zümmögött bennem
felülírta Charliet, ha ugyan valóban őt,
arról, hogy valaha szerettem,
és a házat odaát a vízen
majd' szétvezette a buli,
csak álltam, és dúdoltam,
mikor jön a helyiérdekűm már.
Néha furcsa kürtöket hall az ember
a Burning Chrome-ból, és szoprán
hangok szólnak fejében,
bár odaát a vízen
talán Charlie énekel,
hogy ide hallik a jég
a dupla whiskyvel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.