noha a gyalogos forgalom veszélyes és tilos,
ha nem láttam volna annyiszor már.
A folyó előtt a fák, előttük a tábla,
és a háttérben, ahogyan a kelő Nap
megvilágítja, a hegytetőn a vár.
És a folyó, mint őrült,
bár medrébe kötözve most,
rohan, és ismét hullákat sodor.
Uraim! - szól Henry -,
Artyom, és mr. Csont,
mondják, hol marad a jó modor,
miféle parvenű, csürhe banda ez?
Hiába, van, amiből sosem lesz szalonna,
emészthetetlen marad,
az ember gyomra
kiokádja folyton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.