Átmeneti fázisok ismételgetése

 Mindazt, amit megírhatnék, megírták már régen,
olyan sokszor, mint amennyi csillag van az égen.
Mindent, amit elmondhatok, elmondtak már szebben,
aki hallja, mit beszélek, a szeme sem rebben.

Az, amit ma én leírok, ezerszer leírták
mások, kik a nyelvet nálam sokkal szebben bírták.
Minden, ami nekem még majd az eszembe juthat,
már volt sokszor. Az ember csak pótköröket futhat.

S minek írjak? Csak magamnak? Vagy olvassa más is?
Hiszen minden szöveg csak egy átmeneti fázis,
véglegessé akkor válik -- ezt még kitalálom --,
ami után befejezte életem halálom.