Nem értem, miért nem lehet életünk olyan,
mint ami egy hollywoodi játékfilmbe' van.
Hogyha jön a happyend, már úgysem zavar,
ha háttérben édes-búsan nyekereg egy dal.
Én is átküzdenék másfél órát életemen,
ha a forgatókönyv végén várna a szerelem.
Még boldognak lenni egyszer, az volna a jó,
mielőtt a gép leáll, és szólnak: Ennyi! Csapó!
Pech! Aztán jön a következő rész, ahol megint egymásra találnak, és az már Happy End!!!:-))))
VálaszTörlés