Én addig szórom szerteszét a kincseim,
amíg a toll kezembe' van,
amíg a szívem elboronghat nincsein,
amíg csak járhatom utam.
Talán csak talmi csillogás a kincs,
amit e verssorokba rejtek,
mind üveg, meg műanyag, hamis,
amelyeket szeméthalomra ejtek.
De addig írom verseim,
amíg agyam vezetni bírja majd kezem,
amíg a szívem elboronghat nincsein,
beköltözik az életembe némi értelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.