(Nagy László nyomán)
Nem segítettél, gyönyörűm,
hogy kialakuljon rendem.
Rajtam Isten nem könyörül,
nincsen már hova mennem.
Nem segítettél, gyönyörűm,
hogy énekem zengene szebben.
Nem lettél gyémántköszörűm.
Én vagyok bűnös ebben?
Nem segítettem, gyönyörűm,
szívem most beleretten:
köztünk jéghideg űr tömörül.
Tükrömet elvesztettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.