- megannyi lélekszigony -
lélekre égetnek billogot,
s a szívben az iszony
csak erjed, kibuggyan, szétterül
a korhadt fák lába köré;
a múlt, az idő is elmerül,
nincsen jövő többé.
Sötéten lobogó éjjelek
- megannyi zárka -, várnak
belülről izzó fémjelek
- szemhéjak, tágra zártak.
Éberen vergődni reggelig,
amíg múlik az éj.
Ami még hátra van, eltelik.
Talán még eljön a fény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.