Voltam katona, de nem lettem juhász.
Az ember a hidegbe lassan belekékül,
Hogyha melegítő szív rá nem vigyáz.
Hiába alszom. A szakadás csak egyre nő
Közöttem és a gyermekkor között.
Szívembe a hűvösödő idő
Vaskezekkel lyukat szakítva beleköltözött.
A távolságok folyton nőnek, s bár áthidalhatók,
a képzelet nem mindig ugorja át
a szakadékot. A csillogó üveggolyók
elviszik magukkal a harmóniát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.