nyüvek hordják széjjel húsodat,
és, hogy nem voltál sokat szeretve;
járjon hát a bú beléd sokat!
Szemedből fekete vér csorogjon,
az fessen be földet és eget,
szívedet faék feszítse folyton,
hogy nem ölelhettél eleget!
Nyüszítsed át csak éjed, nappalod,
vackán gyötört féregnyi farkas,
mivel nem kellett ölelő karod,
s becézett neved lett a Hallgass!
Hogyha leköpnek, tűrd alázattal,
ne lázadj sorsod ellen soha!
Földre feküdj kihűlni lázaddal:
neked az édes is mostoha!
Átkozódnál? Csak magadat átkozd,
de hang ne jusson föl az égig,
és te ne találj a száraz fához!
Térdeden csúszva érj a végig!
*Az első sor idézete József Attila Magány című versének indító sora
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.