Terroristák

Olvasom, hogy miniszterelnökünk - mint rendszeresen - hatáskör-túllépést követett el: Magyarországon ugyanis a miniszterelnök a végrehajtó hatalom és nem az igazságszolgáltatás vezetője, így nincs hatásköre terroristának nevezni vizsgálati fogságban lévő embereket. Akikről persze azóta kiderült, hogy még a saját irányítása alá - azaz nem az igazságszolgáltatáshoz, hanem a végrehajtó hatalomhoz(!) - tartozó ügyészség sem terrorizmus miatt, hanem zavargás miatt emel ellenük vádat. Miniszterelnökünk tehát ismételten prejudikált: azaz a bírói ítélet előtt sugallt ítéletet, ily módon jogellenesen próbálta meg - nem először és nem utoljára - befolyásolni a tőle független igazságszolgáltatást. Ha ezt nem a miniszterelnök teszi, hanem más, akkor hivatali visszaélés bűncselekménye (vagy annak kísérlete) miatt emelne vádat ellene az ügyészség?
Megjegyzem: az igazságszolgáltatás ilyen jellegű befolyásolását koncepciós pereknek nevezi a magyar nyelv, és a pártállamra volt jellemző; a közmegegyezés az 1956 előtti pereket koncepciós pernek nevezi. hiszen olyan terv (koncepció) alapján épültek föl, amely magában foglalta a színház elemeit valamint az ítéletet is, amelyet a pártállami irányítás mondott meg előre a bíróknak.
Meg kell jegyeznem, hogy Menzer Tamás külügyi államtitkár is megbukna a saját kormánya által bevezetett közigazgatási alapvizsgán, hiszen szerinte "Agresszív, felfegyverkezett emberek megtámadták a magyar határt". A "felfegyverkezett" emberek saját kormányának ügyészsége szerint szimpla randalírozók voltak, akiket ugyanolyan elbírálás alá szándékozik állítani - ismétlem: saját kormányának ügyészsége -, mint a részeg kocsmai verekedőket - azaz szó nincs terrorizmus-vádról. Én megértem, hogy az államtitkár úr (majdnem elvtárst írtam) igazodni próbál pártja és kormánya vezetőjéhez, de míg a miniszterelnök úrnak nem, addig neki tisztában kellene lennie a magyar joggal, amelyet alkalmaz.
Ráadásul bár elképzelhető, hogy a vádemelés során, vagy az eljárás során a vádat átminősíti az ügyészség terrorcselekménnyé - esetleg éppen miniszterelnöki nyomás következtében -, ám miután ítélet még nem született az ügyben, a miniszterelnök és az államtitkár nyilatkozata is jogsértő magatartást jelent, hiszen olyan cselekedetet minősít, amelyről a független - azaz a kormány által nem befolyásolt, csak a hatályos magyar jogszabályoktól kötelezett - bíróság még nem hozott ítéletet.
Súlyosabban esik latba a dolog, amennyiben kiderül, hogy a két kijelentés éppen a bíróság jövőbeni ítéletét kívánta befolyásolni, ugyanis a bíróság döntéshozatalának befolyásolására tett kísérlet is korrupciós bűncselekmény Magyarországon:

BTK 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Itt a bűncselekmény jogi tárgya a hivatali apparátusba, a hivatalos szervek és személyek törvényes működésébe vetett bizalom.
A bűncselekmény alanya csak hivatalos személy lehet.

Pártunk és Kormányunk Vezére nem először követi el a BTK 305 §-ba ütköző törvénysértést. Az ominózus vörösiszap-katasztrófa kapcsán már 2010. október 5.-én, a bírósági tárgyalás megkezdése előtt azt nyilatkozta, hogy „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége." 2015. áprilisában ismét kifogásolta az állítólag független magyar bíróság munkáját, mondván "a felelősségre vonás (...) nagyon lassan halad", ahogy az idő múlik, úgy látja, mintha "senki nem került volna rács mögé", mintha "senki emberfia nem viselne felelősséget azért, ami történt". Ezzel ismételten elkövette a hivatali apparátus - nevezetesen a bíróság - működésébe vetett bizalom rongálását, visszaélve hivatali helyzetével (ha nem a miniszterelnök lenne, a faluvégi eb sem lett volna kíváncsi a véleményére). Miután ekkor már eldöntött tény volt, hogy a MAL Zrt tulajdonjogát átveszi a magyar állam, egyértelmű volt a politikai indíték is: jogtalan hátrány okozása a MAL Zrt. volt vezetőinek, illetve jogtalan politikai előny szerzése a FIDESZ vezetésének, nevezetesen saját magának.