Zenéről nem álmodtam még soha,
nem volt kezemben karmester pálca,
tanultam hangszert, ó, én ostoba,
csak nyűg volt akkor a hangok tánca.
El is maradt a zene azután,
aktívan nem csináltam többet én,
hallgattam csak, ostobán és bután,
ahogyan csillan benne a remény,
vagy amint a gyász és a zord magány
hangja árad oly ünnepélyesen,
hogy lehet szíved bármilyen vagány,
megérint. Lelkesít, könnyem nyelem,nem volt kezemben karmester pálca,
tanultam hangszert, ó, én ostoba,
csak nyűg volt akkor a hangok tánca.
El is maradt a zene azután,
aktívan nem csináltam többet én,
hallgattam csak, ostobán és bután,
ahogyan csillan benne a remény,
vagy amint a gyász és a zord magány
hangja árad oly ünnepélyesen,
hogy lehet szíved bármilyen vagány,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.