2011. november 11., péntek

Hit, emlékek, varázslat

A vers Radnóti Miklós versének címét illetve részét tartalmazza idézetként.

Ifjúságom évei elszálltak.

Tékozoltam őket, úgy hiszem.
Többé már  "sem emlék, sem varázslat"
nem hozhatja vissza a hitem.

Pokol és a menny között vergődöm,
úgy, mint minden ember, aki él.
Néha sötét árnyakhoz szegődöm,
aztán rettegek, hogy jön a tél.

A haláltól, hiszem, sosem féltem,
úgysem jön utána semmi más.
De tartalmasabb életet reméltem;
félek, nem elég a folytatás.

Én azt hittem egykor, hogy az ember
magasabbra, többre hivatott.
Ma már látom: bánat, mint a tenger;
sokan meg sem élnek egy napot,

hogy pillanatra túlemelkednének
létüknek banális nyűgein.
De ilyen az emberi élet.
Egyszer emelt, majd lesújt megint.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.