Táncolhattam

Táncolhattam lányom lakodalmán.
Miért kellene ennél több nekem?
Szemem időzött el szép nők keble halmán,
hihetem: teljes az életem.

Rakodtam be ládákat vagonba.
Szedtem répát fagyott földeken.
Feleségem öleltem karomba,
hagyott cserben vágyott szerelem.

Fontosnak vélt céljaim elértem.
Lehettem az, aki akarok.
Családomnak életet reméltem,
hittem, hogy nem látok holnapot.

Írtam zenét, járt táncot a lábam,
álltam büszkén fényes színpadon,
mindig boldogabb jövőre vágytam,
felejtettem el már tegnapot.

Úgy hiszem, hogy szép életet kaptam.
Két kezemmel szórtam gyöngyeim
sárba, amit magam elé raktam.
A sors talán megszán majd megint.