(álnépdal)
Beállt a tó vize,
nem ring rajta csónak.
Többé már nem hiszek
semmi csalfa szónak.
A jég majd elolvad,
ha jön a kikelet,
életem csak sorvad,
ha élem teveled.
Nem zizeg a nádas,
ha a szél nem fújja.
Nem vagyok én lázas,
csak a szívem búja
ül ki a szemembe
minden reggel, este,
mert, hogy szerelembe
véled vagyok esve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.