2012. május 30., szerda

Utolsó vonat


Halkul a zörgés. Az utolsó járat
a peron végéről elgurult.
Leszáll az est, és az állomásra
az éji csönd végleg ráborul.

Késtem megint, mint lekéstem
harmincöt éve is életem,
akkor reméltem, talán megértem,
hogy' lehet túlélni ezt nekem.

Elment a vonat, az utolsó járat.
A kerekek zaja elcsitult.
nincsen több rovat, az egyenleg várhat.
A zavar talán még elsimul.

Az összetartó sínek fénye
a lámpákon túl a sötétbe vész.
Szemem egyre a sűrű estébe,
szívem pedig az őszbe néz.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.