Ősz bajnok

(megadott szavak: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók,vér, szív, sír)

A Nap lehajlik a domb felé,
és a térre hírnök jő:
Húsz ifjú, erős legény
azonnal álljon elő,
mert háborúba menni kell,
és elfogyott a nép.
- Csak asszonysírás hangja kel,
az ifjak elvesztek rég.

"Most  ellen támad ellenünk,
és nő tengernyi vész.
Elfogyván mind az emberünk,
ki lesz, olyan merész
megvédeni szüzet, anyát,
ne teljen föl a sír,
ne égessen falut, tanyát,
a gyilkos tüzes nyíl?"

Ha nincs, aki kardot fogna, hát
feláll az ősz öreg
bajnok, a keze, mint lapát,
gerince, mint cövek.
Szemében még a láng lobog,
oldalán ott a kard,
mellében bátor szív dobog,
bár várja a másik part.

"Sok csók és vér hátam megett,
rám már csak sír, ha vár,
de ha ellen támad ellened,
hát jöjjön a hősi halál!
Ne párnán leljem végzetem,
ha vár reám a harc!
Ha Isten velem, ki ellenem?
Felizzik még ez arc!"

"Lányaimnak gyöngyhaját
a vér nem festi majd!
Megvédeni embert, hazát
a becsület újra hajt.
Ha nincsen ifjú már merész,
aki síkra szállni mer,
útra kél az öreg vitéz,
és bátorsága nyer!"