Becsukta az ajtót, és elment fiatalságom.
Sőt, az érett férfikor is vele távozott.
Azóta tudom már, vissza hiába is várom,
az az izzó napkorong végleg leáldozott.
Sőt, az érett férfikor is vele távozott.
Azóta tudom már, vissza hiába is várom,
az az izzó napkorong végleg leáldozott.
Becsukta az ajtót, és átmetszette torkomat
szivárványbordái gyönyörű íveivel.
Vér fröcsköl belőle és a megfagyott gondolat.
Szárnyalna még az ember, de csak új súlyt cipel.
szivárványbordái gyönyörű íveivel.
Vér fröcsköl belőle és a megfagyott gondolat.
Szárnyalna még az ember, de csak új súlyt cipel.
Becsukta az ajtót, és egy elhervadt rózsaszál
maradt csak megfeketedve ott az asztalon.
A kert alatt a halál egyre közelebb kaszál,
és én már csak kihűlt emlékeimet aszalom.
maradt csak megfeketedve ott az asztalon.
A kert alatt a halál egyre közelebb kaszál,
és én már csak kihűlt emlékeimet aszalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.