Napról-napra romlik a testem,
már küszöbünkön az elmúlás.
Akkor is így van, hogyha lefestem.
Testemben már sok szú ás.
Vérerek égnek a lábszáramban,
a fej tetején már őszül a haj.
Kék szemeimben nem áram van,
nem perzselnek már, nem baj.
Lassan egybemosódnak az évek.
Újra kinyílik már a pipacs?!
Én meg egyre csak attól félek,
hogy buta már ez a vén ripacs,
hiszen a szívem lüktet, dobban,
és felizzik benne a láng,
hogyha hevíted. Nézd meg jobban:
tűzvész támad benne, falánk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.