Mint kutya, ha acélszegre harapott,
vagy csirkecsontra az ember.
Az évgyűrűk egyre sűrűbbeknek tűnnek,
szürkébbek és már nem ragyognak.
Aztán ruháját levedli majd magáról
az idő, és kibukkan a csont fehérsége.
Addig ölelj, amíg nem széteső
csontkéz ölelne vissza! Holnap késő.
Már ma is az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.