Te ez az új kormány lehet, hogy még addig dolgoztat bennünket..Semmi pihi?? Egy kis nyugdijas bulizás, eszem iszom, combnyaktörés, Parkinson kór, stb. Ezeket nem szivesen hagynám ki:-))))))))
"Fabidzsó" barátomtól már megszoktam, hogy nem viccel komoly dolgokkal, és hiába van most kissé letargikus állapotban, biztos vok benne, hogy nem indul a padlásra egy ruhaszárító kötéllel...
Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hivatalnak packázásait, S mind a rugást, mellyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől -- a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó -- le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni? -- Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti "tett" nevét.
(Ez kezdettől fogva hibás fordítás, ezért nem is érthető magyarul. Az eredetiben kettőspont van az első sor végén, a magyar fordításban pont.
"To be, or not to be: that is the question: Whether 'tis nobler in the mind to suffer ... etc."
Azaz: egyáltalán nem az a kérdés, hogy lenni, vagy nem lenni. Az a kérdés, ami utána jön: hogyan lenni: Akkpr nemesb-e a lélek?
Utoljára (én hülye!) sziklát másztam gyerekkoromban ruhaszárító kötéllel. Egy barátommal kötöttük össze egymást: ha az egyik leesik, lerántotta volna a másikat is. De itt gépelek...
Megvan még, mint én. Ő sem mászott azóta falra (hacsak mástól nem). Én egyébként másztam (egyszer) Cseszneken egy ismerőssel, ott van egy sziklamászó "iskola" fal, persze ott már normális biztosítással, meg némi előoktatással másztunk. Barlangász volt az "oktatónk".
Ez mind igaz,de várnék még vagy 30 évet és nem is vágyom túl sokra.
VálaszTörlésTe ez az új kormány lehet, hogy még addig dolgoztat bennünket..Semmi pihi?? Egy kis nyugdijas bulizás, eszem iszom, combnyaktörés, Parkinson kór, stb. Ezeket nem szivesen hagynám ki:-))))))))
VálaszTörlés:)))) Eszem meg áll!:))) Van aki a halálra vágyik te meg itt buliznál...../hozzá tenném én is/...... még 30 évig:)))
VálaszTörlés"Kriptában csörögnek a halottak,
VálaszTörlésegymás tyúkszemére taposnak..."
"Fabidzsó" barátomtól már megszoktam, hogy nem viccel komoly dolgokkal, és hiába van most kissé letargikus állapotban, biztos vok benne, hogy nem indul a padlásra egy ruhaszárító kötéllel...
VálaszTörlésHamlet:
VálaszTörlésLenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni!
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti:
Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet:
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket,
Izzadva, nyögve élte fáradalmin,
Ha rettegésünk egy halál utáni
Valamitől -- a nem ismert tartomány,
Melyből nem tér meg utazó -- le nem
Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a
Jelen gonoszt, mint ismeretlenek
Felé sietni? -- Ekképp az öntudat
Belőlünk mind gyávát csinál,
S az elszántság természetes szinét
A gondolat halványra betegíti;
Ily kétkedés által sok nagyszerű,
Fontos merény kifordul medriből
S elveszti "tett" nevét.
(Ez kezdettől fogva hibás fordítás, ezért nem is érthető magyarul. Az eredetiben kettőspont van az első sor végén, a magyar fordításban pont.
"To be, or not to be: that is the question:
Whether 'tis nobler in the mind to suffer
... etc."
Azaz: egyáltalán nem az a kérdés, hogy lenni, vagy nem lenni. Az a kérdés, ami utána jön: hogyan lenni: Akkpr nemesb-e a lélek?
)
Én tudom tovább is de csúnya:))))))
VálaszTörlésKoponya a kezedben van???:))
VálaszTörlésNa ezt az egy részt ismerem a Hamletből..
VálaszTörlésNincs. Négylábú barátunk az imént vitte át a saját helyére (a nyakán).
VálaszTörlésVan szalonnaképes verziója is, én gyerekkorom óta csak azt ismerem:
VálaszTörlés"Egyik fölkiált, hogy nagyon fáj,
másik örömében twistet jár."
A szalonképest nem ismerem, de a másik nekem is megy:-))))))))))
VálaszTörlésUtoljára (én hülye!) sziklát másztam gyerekkoromban ruhaszárító kötéllel. Egy barátommal kötöttük össze egymást: ha az egyik leesik, lerántotta volna a másikat is. De itt gépelek...
VálaszTörlés..és a barátod? Ő is gépel még???
VálaszTörlésMár én is tudom. Tényleg nem szalonképes.
VálaszTörlésMegvan még, mint én. Ő sem mászott azóta falra (hacsak mástól nem). Én egyébként másztam (egyszer) Cseszneken egy ismerőssel, ott van egy sziklamászó "iskola" fal, persze ott már normális biztosítással, meg némi előoktatással másztunk. Barlangász volt az "oktatónk".
VálaszTörlés35 cm magason már szédülök, de egy igazi snapsz után bárhova felmegyek.. Tényleg..
VálaszTörlésNa, pont azután nem kéne sehova felmászni:-))
VálaszTörlésEmlékszem rá, megboldogult gyerekkoromból.
VálaszTörlésHogy mi már miket tudtunk kicsi gyerek korunkban:-))))))))))
VálaszTörlésHúúúú, el se merem mondani:-))
VálaszTörlésHú! Én sem mertem:)))
VálaszTörlésRosszak voltatok?? Én nem értem rá nagyon, de, ha volt ídőm.....
VálaszTörlésKészült egy újabb variáció, mert elfelejtettem ezt a már megírt változatot :-)
VálaszTörlésHalottnak lenni volna jó.
Nem a halál maga
csábít, csak az állapot,
aminek nincsen vonzata.
Ha meghaltál, már klasszikus vagy
s nincs több macera,
hogy miért csöpög a vízcsap,
meg mit együnk ma.
Megszűnik mind a seb, mi fáj,
eltűnik mind a tét,
a semmi majd magába zár,
ha véget ér a lét.
Elsimulnak mind a dolgok,
nincs több fájdalom,
s pár év múlva katáng kóró
sem nő sírodon.