- Elhallgass, te Isten átka! -
hallatszik a szó csapása.
Tányér csörren, pohár csattan.
Gyermek zokog, hangosabban.
- Gyere! Nem is haragszom rád!
Hadd törlöm meg könnyes orcád!
Mért ver engemet az Isten,
hogy egy csepp örömem sincsen?!
Gyere! Ülj ide le szépen!
Mesélek. Nézd! Ott a képen!
De szép lenne, hogyha volna!
Tőlünk minden gond elmúlna!
Hál istennek az életben nem, volt benne részünk. Sem az én gyermekeimnek.De mintha, valami filmben már láttam volna amit most papírra vetettél!
VálaszTörlésKöszönöm Joe!
Bocs nem papírra!:)
VálaszTörlésDe arra. Előbb mindig leírom. Kezdetben cetlikre, de már régóta füzetbe.
VálaszTörlésAz a füzet még nagy érték lesz egyszer valakinek!:)
VálaszTörlésÁááá..! Csak egyszer lehet vele begyújtani.
VálaszTörlésÓ ilyent ne mondj! Tudod milyen becsben tartom ami az apukámtól megmaradt,ha másnak nem is de a gyerekeidnek becses lesz hidd el.De ha úgy gondolod nem kell senkinek küld el nekem nálunk nagy becsben vannak tartva a könyvek és a füzetek:))
VálaszTörlésKöszönöm!:)
VálaszTörlés