2012. január 20., péntek

A patak túlpartján

(magyar népdalok nyomán)

A patak túlpartján van egy öreg malom.
Nem járatnak búzát, csak bánatot azon.
Odamegyek egyszer, megfizetek érte,
hogy az én bánatom lejárassa végre.

Patak vize fölött átvezet egy palló.
A korlátra szállott egy fekete holló.
Hogyha a hollónak sárga lenne tolla,
az én bánatomnak rögtön vége volna.

Patak parton iszik egy nagy, szürke farkas.
Mindig csak azt mondják, a szívedre hallgass.
Ha a szürke farkas kiissza a vizet,
az én szívem minden bánatot megfizet.


3 megjegyzés:

  1. Magyarpalatkai népdal:

    Túl a vízen van egy malom,
    bánatot őrlenek azon
    Én vagyok annak molnárja,
    ki a bánatot próbálja.

    VálaszTörlés
  2. Na ja. Csak nekem nincs saját szolgálati autóm, őrezredem és doktorim, és első álamfői utam első álomásán sem írok hülyeségeket vendégkönyvbe, nem adok ki a kezem alól nyelvhelyességi és nyelvtani hibáktól hemzsegő, a magyar nyelv védelmét célzó írást, nem írok alá olyan törvényeket, amelyek kiherélik az alkotmányt és nem húztam el más országba, amikor a többi bizottsági tag leszavazta az olimpián való részvételt. Nem voltam Kádár elvtárs megbecsült sportdiplomatája, nincs tartalékos olimpiai arany érmem, és kicsit kevesebb a fizetésem, és kicsit több a munkám, mint az elnök elvtársnak valaha is volt. Nekem nyugdíjam sem lesz, nemhogy személyi titkárom, ha egyszer kirúgnak. Nem írtam doktori disszertációt más munkájából, nem vezettem részegen autót, nem voltam vezetője Kádár elvtárs államigazgatási szervének, és végül nem írtam alá 8 hónap alatt 100 törvényjavaslatot olvasatlanul (sem).
    De én nevetségessé sem teszem a hazámat.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.