Ha nincs szerelem, szürke lesz a sok színes virág.
Ha nincs szerelem, nem nő fű a kopár földeken,
kősivatag a világ, ha nincsen szerelem.
Ha nincs szerelem, a Vérmező alvadt vérben áll.
Ha nincs szerelem, nem jön semmiféle Nagy Király.
Ha nincs szerelem, csak hideg tűz ég a lelkeken,
pokoli hely a világ, ha nincsen szerelem.
....s gyűlölet terem a szívekben....
VálaszTörlés"Van egy szó, ami az élet minden nehézségétől és fájdalmától megszabadít. Ez a szó a szerelem."
VálaszTörlés(Szophoklész)
Meg kellene nékem tanulni gyűlölni.
VálaszTörlésNem fájhatna akkor többé soha semmi.
Fekete méreggel tölteni szívemet,
nem hiányozhatna belőle szeretet.
Meg kellene nékem tanulni szeretni.
Szeretet nélkül a szívben nincs semmi.
Keserű sötétség nyomja a lelkemet,
hogyha nem világít benne a szeretet.
elkezdem a tanulást, remélem, találok elég fekete mérget
VálaszTörlésNem éri meg.
VálaszTörlésde, van, amikor már csak ez a lehetőség marad a hátralévő idő túlélésére
VálaszTörlésÉn azt hiszem, hogy az a hátra lévő idő igen hosszú tud lenni, aztán meg igen rövid, amikorra kiderül, hogy másként kellett volna. Tudom, hogy van, amikor csak a túlélésre kell játszani, és azt is el tudom hinni, amikor fegyverre van szükség, de azt hiszem, megéri a második versszakig eljutni legalább még egyszer.
VálaszTörlésÉs szinte biztos vagyok benne, hogy van olyan terület, ahol most is ott vagy, mert az ember akkor sem egysíkú lény, ha valamelyik oldala hosszabb-rövidebb ideig dominál.
Amire felkészítettek bennünket gyerekkorunk óta, az nem is létezik, csak mese azt egész. Aztán mikor eljön az a pillanat, amikor erre rájössz, már elrontottad azt, amit nem kellett volna, s egy életen át nyögehtsz a rossz döntése(i)d súlya alatt. Itt már nincs 2. esély. Meg hát a mai világ a maga minden nyűgével, megélhetési nehézségeivel csak még nagyobb elidegenedést szül.
VálaszTörlésTerület? Egy felégetett pusztán már semmi nem található.
Szeretet és szerelem két különböző dolog, bár kétségtelenül rokonok. Szeretet nélkül nincs semmi, de szerelem nélkül lehet létezni, sőt sok szenvedést elkerülsz.
VálaszTörlésÉn azt hiszem, és remélem is, hogy nincs igazad.
VálaszTörlésÉn valóban csodálkozom, hogy vannak boldog emberek is, akik sokáig élnek boldogan, de nem hiszem, hogy egyáltalán nincs második esély. Akkor biztosan van esély, ha nem zárkózik el tőle az ember valamilyen oknál fogva, ami szinte mindig belső, saját, hol jól, hol rosszul felfogott ok.
Tudom - és ez szó szerint értendő -, hogy az ok nagy része félelem, ami korábbi tapasztalatokból ered, és azt mondja, hogy az ismert rossz jobb az ismeretlennél. Persze nem egyedül él az ember, és sok mindent nem csak (és sokszor nem elsősorban) saját szempontjából mérlegel, ez nyilvánvaló (számomra).
De a felégetett pusztán a következő tavasszal zöldebb a fű, mint máshol és két év múlva megkülönböztethetetlen a szomszéd rétektől - az igaz, hogy a rétek nem emlékeznek.
Van elidegenedés, de "Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen", és az idézet folytatása - "S fegyvert ragadva véget vet neki?" - nem opció.
De idézhetem Shakespeare mellett Vörösmartyt is:
"Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt."
Ő ezt egy országra értette - most megint érthetjük rá - de igaz az egyénre is.
Na most jól megaszondtam, de tényleg örülök, hogy látlak.
papkat wrote today at 8:35 PM
VálaszTörlésSzeretet és szerelem két különböző dolog, bár kétségtelenül rokonok. Szeretet nélkül nincs semmi, de szerelem nélkül lehet létezni, sőt sok szenvedést elkerülsz.
Ezek léte is megkérdőjelezendő. A vérrokoni kapcsolat esetében lehet beszélni róla (sok esetben ott sem), de más kapcsolatban erősen kétségbe vonható. Csak a létfenntartás miatt van az egész: a szerelem csak egy csalóka érzés, ami segít átadni magunkat a másiknak. Tartama? A legrövidebb a világon. Szeretet? Addig tart, míg az egyik úgy viselkedik, ahogy a másik elvárja (bármelyik oldalról is közelítem meg), de mihelyt másként tesz, már utálatossá is válik, és minden hibája ezerszeresére nő a másik szemében. Csalóka napfény itt minden.
"Persze nem egyedül él az ember, és sok mindent nem csak (és sokszor nem elsősorban) saját szempontjából mérlegel, ez nyilvánvaló (számomra)."
VálaszTörlésA felelősségérzet az iránt, akinek léte e világon nekünk köszönhető, természetesen teljesen más kategória. De a saját életem a sajátom, nem élhetem az övét, csak támogathatom, amiben csak tudom és neki sem kell élnie az enyém.
"De a felégetett pusztán a következő tavasszal zöldebb a fű, mint máshol és két év múlva megkülönböztethetetlen a szomszéd rétektől"
Ha a magok és a gyökerek is elégtek, megsemmisültek, akkor nem.
Ja.
VálaszTörlésÉs jön helyette másik fajta (szenvedés). - persze nem folyamatosan, kizárólag akkor, amikor nem kellene (mert sosem kellene).
Lehet létezni sok minden nélkül. Csak minek?
Tudod, hogy nekem sok minden sikerült (például van lakásom, van családom, van munkahelyem és néha értelmesnek is gondolom, amit csinálok, és mindezért még csak meg sem kellett aláznom magam) két apróságon kívül, bár sem sikeres, sem gazdag ember nem vagyok.
El lehet kerülni sok bánatot, szenvedést, aztán egy adott pillanatban föl lehet tenni a kérdést: minek is éltem? Akkor megint ki lehet kerülni a választ, és ez a taktika igen jól kitarthat a Detty-féle felperzselt pusztaság végéig, halálig. Utána meg úgysem kérdezed meg többet magadtól, szerintem más sem, van köztetek olyan, aki szerint ellenben igen.
Lehet a válaszra stratégiákat kitalálni, ezek akár változhatnak is, de az önbecsapás végső soron nem megy: előbb-utóbb szembe kell nézni önmagunkkal, azt hiszem, és ítéletet kell hoznunk: minek is éltem? És a válasz nem alapulhat önbecsapáson.
Francba! Már nem tudom, mit akartam kihozni belőle, annyiszor átírtam.
Minek is éltem? Mert 2 sejt találkozott. Csakis ezért.
VálaszTörlésÉs ennek a létnek, ha már létrajött, adtam e értelmet? Hm, gyermekem léte okozott már annyi örömet a nagyszülőknek, ami szebbé teszi napjaikat, mert ők rá vágytak. S kicsi lányomnak is úgy alakítjuk ki a körülményeket, hogy ő is boldognak érezhesse magát, mert ez most még nem rajta múlik. Ha eljön az az idő, mikor már igen, csak a remény marad, hogy ő jobb döntéseket hoz. Én nem húzom rá a szemére a rózsaszín ködöt, az biztos.
És minden erővel el kell fedni előtte az ember saját problémáit, s mosolygni minden körülmények között.
Persze, igazad van, de csak féligazság ez is.
VálaszTörlés