Éjjel jön a Sötét Angyal.
Oly fekete, mint a Pokol.
Azt felfogom zúgó aggyal,
hogy harcunkért engem okol.
Hosszú csata minden éjem.
A csípőm fáj minden reggel.
Nem is tudom, mire véljem,
hogy nem jő nagyobb sereggel.
Néha én űzöm őt vissza,
máskor meg két vállra fektet;
szívem bürök mérgét issza.
Sorvasztja bennem a lelket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.