(Juhász Gyula: Szerelem)
"Én nem tudom, mi ez", de szenvedés,
mélyen izzó tűz, amely feléget.
Pár röpke hónap ebből oly kevés!
Párszor megtapasztalod, és véged.
Én nem tudom, mi ez, de nem öröm;
boldogság, bizony, nem volt sohasem.
Fogóval szaggatott, vérző köröm,
égető tűz, lángoló, odabent.
Én nem tudom, mi ez, de hogyha nincs,
értelmetlen, és üres a világ,
kacattá válik akkor mind a kincs,
hogyha nincsen már miért várni rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.