Mondd, hogy a szíved a fára szögeznéd,
hogyha a télre nem jön a nyár.
De közben a nőnap lesz a rögeszméd,
amit a szíved repesve vár.
Végre a télnek vége. Az égen
sárgul a Nap és nő a virág,
hát tépjed, lopd, csak hordd oda híven,
ahol egy szép nő csak erre vár.
Mindegyik évben eljön a nőnap.
Virággal ünnepeljük meg őt,
imádjuk, mint istenét főpap:
a kislányt, nagy lányt, az asszonyt, a nőt!
x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.