Pipic, pipic, azt mondja
egyfolytában a cinke.
Lassan lekerül róla
már a téli inge.
Rügy pattan az ágon,
harsog a tavasz a kertben.
Meleg van, néha, mint nyáron,
csak az ember él leverten.
Pipic, pipic, mondom,
és ismétlem újra.
Lépjünk túl mind a gondon,
és éljünk egymáshoz bújva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.