Kifordult a jó szagú idő.
Az ember érzi már itt bent
a halált, ami ebből kinő.
Csecsemő tépi a csecset,
anya zabálja fel magzatát,
a mélybe vezető menet
egyre gyorsulva üget, nahát!
A mutató már közelít:
ismét körbe ért a számlapon.
Egy tajtékos mén fölnyerít.
Mint mások, úgy én is rá hagyom?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.